Blog
- Uradalom
Nehéz nem részrehajlóan nyilatkoznom egy saját fejlesztésű játékról, de most mégis megpróbálok egy kis étvágygerjesztőt adni erről a roll&write játékról, ami a covid alatt született és most már elérhető mindenki számára a Keller&mayer kiadónak köszönhetően.
A játékban minden játékosnak egy Uradalmat kell kiépítenie saját lapjára. A játék két játékvariánst tartalmaz. Az A oldal egy taktikusabb játékmódot a B oldal egy gyors játékmódot. Mindkét esetben a játékosoknak ki kell tölteniük az összes területet a saját lapjukon és utána kezdődik a játék pontozása. Célunk az, hogy minél több győzelmi pontot érjünk el a játékban az uradalmunk kiépítésével.
Az uradalomnak lehet egy központja az Udvarház, ahol a földesúr lakik, de ez opcionálisan választható. Ha használjátok az udvarház kártyákat, akkor rövidebb lesz a játékidő. A játék A oldalát használva játszhattok még közös cél kártyákkal és titkos cél kártyákkal, ami plusz színt visz a játékba, de az első játékalkalommal érdemes ezek nélkül játszanotok és ha már rutinosabbak vagytok, akkor ezekkel a kártyákkal tudjátok fűszerezni a játékot.
A játék előkészületeinél mindenki kap 6 kockát egy lapot a tömbből egy írószerszámot és egy alátétet, amire a kockáit helyezi. Az A oldalnál mindegy a kockák színe, de a B oldalnál minden színből egyet kell elvennie a játékosoknak. Ha mindenki magához vett mindent, akkor kezdődhet is az építkezés 😉
A forduló menete úgy zajlik, hogy mindenki dob a kockáival, majd felhelyezi ezeket az alátétre és kinéz magának 1 kockát a hatból, amit be szeretne építeni uradalmába. Ha mindenki döntött leveszitek ezt a kockát és a kocka színének vagy számának megfelelő kockát, attól függően melyik oldallal játszotok berajzoljátok a térképre. Ha ezt mindenki megtette az alátéteket továbbadjátok a szomszédnak és a kapott 5 kockából szintén választotok egyet, amit berajzoltok. Ez addig folytatódik, amíg az összes kocka el nem fogy. Ha az alátéten nincs már több kocka, akkor következik a 2. forduló/kör. Ezt egészen addig folytassátok, amíg mindenki befejezi a térképét. Üres mezők nem maradhatnak! A pontozás pedig ezután jön. Több fajta területtípust lehet építeni uradalmunkba. Lesz benne szántó, hegy, erdő, folyó, ház és tó is. Mindegyik területnek más a pontozási rendszere, ezért nem mindegy, hogy csinosítjuk uradalmunkat.
A játékot sokan hasonlítják a Kartográfusokhoz. Amikor elkészítettem az Uradalmat a Kartográfusokat még nem ismertem. Tény, hogy hasonló területtípusok vannak és rajzolni is kell, de talán ennyi egyezés van a két játék között. Az Uradalom egy roll&write típusú játék, míg a Kartográfusok egy flip&write. Az egyik kockavezérelt a másik kártyavezérelt. A Kartográfusnál kevés az interakció a játékosok között(csak a szörnykártyákkal lehet beavatkozni a másik játékába). Itt lényegesen több, hiszen a kockák körbe adásával kivehetjük a másik elől azt, ami esetleg neki kellene azért, hogy ne írjon annyi pontot.
Véleményt a játékról nem írok, hiszen saját fejlesztés, ezért inkább csak annyit mondok, ha tehetitek próbáljátok ki, szerintem nem fogjátok megbánni. 😉 Ha teszteltétek, akkor pedig írjatok nyugodtan véleményt a játékról, kíváncsian várom, hogy kinek mekkora Uradalmat sikerült kiépítenie. 🙂
Köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik támogattak a játék megalkotásában, hiszen nélkülük nem került volna a boltok polcaira a játék. Barátnőmnek Melindának nagyon köszönöm a folyamatos támogatást és a rengeteg tesztjátékot a Covid bezárás alatt, ha ő nem lett volna, akkor valószínűleg nem is létezne a játék. Barátomnak Robinak a rengeteg tesztelést és a hasznos tanácsokat. Köszönet a Board Game Café csapatának Áginak, Vikinek, Attilának, akik folyamatosan támogattak és nekik köszönhetően találkozhattam a kiadóval. Köszönöm Kellermayer Sándornak, aki kiadta a társast és köszönöm minden barátomnak, aki tesztelte a játékom és elmondta véleményét, hiszen így öltött végleges formát.
Uradalom játékszabály - Expancity
Egy olyan játékot mutatnék be nektek, ami Magyarországon nem igazán ismert. A Társasjátékok Ünnepén leltem rá két éve erre a gyöngyszemre. Ott hevert az Esseni újdonságok között. Már akkor elhatároztam, hogy megszerzem. Ez nem volt egyszerű akkoriban, hiszen csak Amerikában lehetett kapni. Jó 4 hónap volt, míg sikerült beszereznem. Végül Angliából küldték el nekem méregdrágán. Szerencsére idén láttam már Magyarországi forgalmazónál is ezt a remek játékot.
De térjünk is rá magára a játékra:
Az Expancity egy városfejlesztő játék, ahol a játékosok lakóépületeket és kereskedelmi épületeket építenek, amivel győzelmi pontot szereznek. Az épületek közé középületeket, parkokat, templomot stadiont helyezhetnek el, ami növeli vagy éppen csökkenti a megépített épület értékét. A különféle titkos tervkártyák teljesítésével még több győzelmi pont szerezhető és figyelni kell a játék végi célkártyákra is, hiszen az ebből gyűjtött pontok meghatározhatják a játék végkimenetelét.
A játékot könnyű előkészíteni, ugyanis minden játékos elvesz 6 épületelemet és húz a zsákból 2 terület lapkát. A Városházát az asztal közepére, míg a három cél kártyát a pontozó tábla mellé kell csapni és már kezdődhet is a játék.
Röviden minden játékos köre 4 fázisból áll, amit végrehajt a következő sorrendben:
- Kiválaszt egy lapkát a saját lapkái közül és lehelyezi a lent lévő lapkák mellé.
- Az építkezés fázis alatt három akciót hajt végre a két lehetséges lehetőségből választva, bármilyen kombinációban:
- Lerak egy épületelemet egy üres építési területre vagy egy saját már elkezdett épület szintjét növeli eggyel a lehelyezési szabályok betartásával.
- Elvesz egy épületelemet a közösből és maga elé teszi.
- Miután befejez és kiértékel egy épületet hozzájuthat a játékos a terv kártyákhoz.
- A kör végén húzz 2 lapkát a zsákból és megtat ebből egyet.
Majd a következő játékos következik mindaddig, amíg az utolsó lapka le nem kerül.
Összegzés
Már az első játékalkalommal tudatosodott bennem az, hogy ez a játék kell a gyűjteményembe. Nem nevezném bonyolult játéknak, inkább a „családi” jelzőt használnám rá. Pörgős játékmenetével és viszonylag rövid játékidejével ideális választás lehet családosoknak, de mi baráti társasággal is elő-elővesszük. A helyigénye elég nagy, hiszen egy várost építünk fel a lapkákra. Egyetlen negatívum a játék ára, ugyanis a társast 18000 ft alatt nem lehet megvenni. A szabálykönyvet lefordítottam és a blog végén megtaláljátok a letölthető linket.
A színes épületegyüttesek és a különféle lapkák látványossá teszik a játékot. Jó látni, hogy a semmiből egy város születik 🙂
Ha egy kellemes és gyönyörű játékot szeretnétek kipróbálni/vásárolni, akkor mindenképpen ajánlom ezt az igényesen kidolgozott társasjátékot.
Értékelés, adatok:
Ár: 18.000 – 20.000 Ft (Ár/érték arányban kicsit drága)
Játékosszám: 2-4 fő
Játékidő: 60-90 perc
Nehézség: közepes
Pontszámom: 8/10
- Harry potter: Roxforti csata
A kooperatív játékot kedvelők figyelmébe ajánlanám ezt a gyönyörűen kidolgozott pakliépítős játékot. Nem vagyok nagy Harry Potter rajongó, így a játékot sem vásároltam meg akkor, amikor megjelent a boltok polcain, de annyi jót hallottam róla, hogy pár hónapja beszereztem a magyar kiadást. Döntésemet egyáltalán nem bántam meg, ugyanis egy remek játék lapul ebben a tetszetős dobozban.
A játék célja, a gonosz erők visszaverése és az iskola biztonságossá tétele. A játékosok négy karakter bőrébe bújhatnak: Harry, Ron, Hermione és Neville. Olyan ütőképes paklit kell építeniük, hogy ezek segítségével megnyerjék a varázslópárbajokat és kiűzzék Roxfort-ból Voldemort-ot és csatlósait. A doboz 7 játékot tartalmaz. Egyre nehezednek a küldetések és egyre jobban össze kell dolgozni a csapatnak, hogy esélyük legyen a túlélésre.
A játékot mindenki a már említett varázslótanoncok egyikével, és a hozzá tartozó egyedi alappaklival kezdi. Minden karakter rendelkezik saját képességekkel. A játékban fordulók követik egymást és egészen addig tart, míg az utolsó gonoszt is sikerül legyőznünk és akkor veszítjük el, ha az összes helyszínt sikerül a gonoszoknak uralmuk alá helyezni.
Egy forduló menete a következőképpen néz ki: mindenkinek van egy saját köre, amikor kijátszhatja a kezében lévő lapokat, de mielőtt ezt megtenné, a gonoszok is megmutatják erejüket és támadást indítanak a Roxforti varácslótanoncok ellen. A játékos köre kezdetén húznia kell sötét varázslatokat, majd a gonoszok végrehajtják képességeiket. Ezek után a játékosok kijátszhatnak varázslatokat, tárgyakat és szövetségeseket, aminek a segítségével sebezhetik ellenfeleiket, gyógyulhatnak és vásárolhatnak különböző lapokat. Ha az életük nullára csökken elájulnak és kártyákat vesztenek. Nem lehet kiesni a játékból, de túl sokszor nem érdemes elájulni, mert így „Tudjuk ki” csatlósainak nagyobb esélye van elfoglalni az aktuális helyszínt.
Összegzés
A játék remekül tanítja meg a kezdő játékosokat is a pakliépítés mechanizmusára, éppen ezért ajánlom bárkinek nyugodt szívvel. Az első három küldetés gyakorlott játékosoknak nem jelent nagy kihívást. Nekik mindenképp a 4. küldetéstől ajánlom a játékot, mert innen lesz igazán izgalmas. Volt olyan barátom, aki az első küldetésnél félrerakta a társast, mert túl könnyűnek gondolta és mikor mondtam neki, hogy ugorjanak az 5. küldetéshez máris megváltozott a véleménye. A játék kooperatív, így azoknak javaslom, akik szeretnek csapatban dolgozni, gondolkodni. Az alfa játékos szerintem kiiktatható, hiszen mindenki a saját körében a saját lapjaival játszik. A mi döntésünk, hogy megmutatjuk-e a lapjainkat a játékosoknak vagy csak információt mondunk a lapokról. Szerintem a játék 4. és 5. küldetése nehéz a 6. nagyon nehéz. A 7. küldetés irtózatosan nehéz (még nem sikerült megcsinálnunk 5-0-ra a játék vezet 🙂 ). Összeségében ajánlom ezt a játékot annak, – nem győzöm hangsúlyozni – aki szereti a csapat együttműködős játékokat, és akinek nem célja a versengés a másikkal. Szerintem ebben a kategóriában az egyik legjobb társasjáték. Gyors, pörgős és kihívásokkal teli (sokan lehet megköveznek érte, de szerencsére nem olyan, mint a Szellemek szigete 🙂 ). Mondom ezt úgy, hogy a téma nekem nem adott pluszt a játékélményhez, de biztos vagyok benne, hogy sokan ezért veszik meg a társast. Szerintem próbáld ki, nem bánod meg. 😉
Értékelés, adatok:
Ár: 14.000 – 17.000 Ft
Játékosszám: 2-4 fő
Játékidő: 60-90 perc
Nehézség: közepes
Pontszámom: 9/10
- El Dorado legendája
A mai írásomat egy olyan játéknak szentelném, ami remekül használja a pakliépítés mechanizmusát és egy kiépített pályán való versenyfutást. A játékban mindenki Indiana Jones bőrébe bújhat. Célunk az, hogy a mi expedíciónk érje el legelőször El Dorado elveszettnek hitt kincseit. Az út tele van nehézségekkel, hiszen esőerdőn, városokon és folyón át vezet az út.
A játék idén jelent meg magyarul. 2-4 fővel játszható (két játékosnál két bábut irányítunk egyszerre). A játékidő körülbelül 45-60 perc.
Az előkészületek alatt minden játékos kiválaszt egy színt és a hozzá tartozó alappaklit magához veszi. Közösen választhatunk egy pályát, amit modulokból kell összeállítanunk. Ha megunnánk a szabálykönyvben található pályákat a netről letölthetünk még 50-et, de mi is kirakhatunk egyet a pályaelemekből. Az előkészületekben ki kell készíteni a piacot és már kezdődhet is a játék. Vigyázzatok, mert van helyigénye a játéknak 🙂
A társas rendkívül egyszerű szabályrendszerrel rendelkezik. Minden játékos 4 kártyával kezdi a körét. Amikor sorra kerül, ezek közül játszhat ki bármennyi kártyát. A kijátszott lapokat használhatja vásárlásra vagy akár lépésre a táblán. A megvásárolt kártyák a dobópakliába kerülnek (hasonlóan a Dominion vagy a Harry Potter Roxfordi csata nevű játékhoz). A megvásárolt lapok értelemszerűen jobbak, mint az alappakli lapjai, ezért érdemes erősíteni a készletünket, de olykor nagyon meg kell gondolni, hogy az adott kártyát vásárlásra vagy inkább lépésre használjuk, mert ennek hatása lesz a játékunkra. Az ellenfelek akadályozhatják egymást, hiszen beállhatnak a másik el, aki így kénytelen vásárolni. A bábuk nem haladhatnak át olyan mezőn, amin már egy figura áll. Aki előbb megszerzi a kincseket az lesz a nyertes.
Összegzés
Egy nagyon jól működő versenyjáték. Egyedisége abban rejlik, hogy a pakliépítéssel kombinálja a versenyfutást. Nem véletlen, hogy 2017-ben a Spielen das Jahre jelöltjei között szerepelt. Több hasonló versengős játékkal játszottam már, de mind közül talán ez és a Downforce bizonyult számomra a legjobbnak. A vásárolható kártyák megfűszerezik ezt a versenyfutást. Igaz a kezdő piac mindig ugyanaz, de ha egy is kifogy a maradék lapokból bármelyiket hozzáadhatjuk a piachoz, ezért nem lesz két ugyanolyan játék és két ugyanolyan pakli sem. Hátrányának csak azt tudom mondani, hogy aki nagyon lemarad, annak kicsi az esélye behozni a többieket, hacsak nem olyan jó kártyákat vásárolt be az elején, amivel a hátrányát le tudja dolgozni. A játék lényege abban rejlik, hogy rá kell érezni, mikor vegyünk lapot és mikor lépjünk inkább a kártyánkkal. Nagy mélység nincs a játékban, de azt gondolom, hogy egy kellemes órát tölthetünk vele, amiben lesz fordulat és izgalom bőven. Tényleg érezzük a ránk nehezedő nyomást, ha lemaradunk.
Aki szereti az ilyen típusú versenyjátékokat, azoknak mindenképpen ajánlom kipróbálásra ezt a remek családi játékot.
Értékelés, adatok:
Ár: 8.000 – 10.0000 Ft (jó ár/érték arány)
Játékosszám: 2-4 fő (jól működik ketten is)
Játékidő: 45-60 perc
Nehézség: közepes
Pontszámom: 8/10
- Viticulture
Eddig munkáselhelyezős euro játékokot még nem mutattam be, pedig tényleg mindenevő vagyok. Ezért is döntöttem úgy, hogy a következő írásom egy ilyen játék bemutatásáról szólna. Ez pedig nem más, mint egy borászkodós játék a Viticulture. (pedig nem is szeretem a bort, inkább whisky-s vagyok 🙂 )
A játék témája engem – őszinte leszek – hidegen hagyott, de a mechanikája a játéknak zseniális (és ugye az euró típusú pontszerzős játékoknál ez a legfontosabb). Az alkatrészek minősége is figyelemreméltó (bár ilyen lenne minden játék), ezt mondjuk a Stonemaier Games-től már megszokhattuk. Viszont a minőségnek ára van, méghozzá nem is kevés. A társast akár solo-ban is játszhatjuk, de hat fővel is remekül működik, persze minél többen vagyunk, annál hosszabb a játékidő.
A játéknak akkor van vége, ha valaki eléri a húsz pontot. Pontokat sokféleképpen szerezhetünk. Rendeléseket teljesíthetünk, látogatókat fogadhatunk. Idénymunkások segítségével is juthatunk pontokhoz. Kezdésnél minden játékos választ egy borász házaspárt. Megkapja mindenki a hozzá tartozó javadalmakat és munkásokat, illetve megkapja a saját színével megegyező játékostáblát és épületeket. Ha ez megtörtént kezdődhet is a játék.
A játék évekre van osztva. Minden év tavasszal kezdődik.
- Tavasz: Ez az évszak, amikor a játékosok kiválasztják azt, milyen korán szeretnék kezdeni a munkát és milyen plusz jutalomban szeretnének részesülni. (kicsit hasonló ez a Fresco nevű játékban is) Ez határozza meg ugyanis a játékosok sorrendjét a későbbi évszakoknál.
- Nyár: Ebben az évszakban felhelyezhetnek a játékosok munkásokat a nyári területekre: látogatást szervezhetnek, szőlőt ültethetnek, épületet építhetnek, dűlőt értékesíthetnek és nyári idénymunkás kártyákat játszhatnak ki.
- Ősszel minden játékos idénymunkás kártyákhoz juthat.
- Télen az évszaknak megfelelő akciómezőkre helyezhetnek munkásokat: szüret, bortermelés,bor és szőlő eladása, rendeléskártyák húzása és teljesítése, munkás létszám növelése és persze téli idénymunkás kártyák kijátszása.
Az év végén minden játékos visszaveszi az embereit és a megtermelt szőlő és bor érik, ezáltal értékesebb lesz. Ezen kívül kaphat minimális jövedelmet az év végén. Ha ez megtörtént kezdődhet az újév.
Összegzés
Személyes véleményem a játékról az, hogy ez egy remekül összerakott munkáselhelyezős játék. A szabályai nem bonyolultak, de mégis gémer játéknak mondanám, mert a mélysége a különböző akciólehetőségekben és kombinációiban rejlik. A rengeteg kártya (idénymunkások szőlőtőkék, rendelések) egy kis véletlent visz a játékba, ami változatosabbá teszi ezt a remek társasjátékot. Olyan kritika érte a játékot, hogy a kártyahúzások miatt megnő a szerencse szerepe, de mivel rengeteg a lehetőség, a kártyák igaz befolyásolhatják cselekedeteinket, de kismértékben és a rengeteg lehetőség miatt én nem éreztem, hogy ez hátránya lenne a játéknak sőt…mindig újabb és újabb laphoz szerettem volna jutni, aminek segítségével még nagyobb borászatot hozhatok létre. Beletettünk már egy pár játékot és nem tudok nyerő kombinációt mondani, de szerintem ez így van jól, hiszen akkor nem lenne ennyire izgalmas vele újra meg újra játszani.
Jelenleg ez a kedvenc euro játékom, (persze ez mindig változik) de el kell ismerni, hogy ez egy zseniális játék a maga műfajában. Nem véletlen, hogy a bgg ranglistán is az előkelő 21. helyen áll.
Értékelés, adatok:
Ár: 17.000 – 20.000 Ft (kicsit drága, de minőségi)
Játékosszám: 2-6 fő (én inkább 2-4 főt mondanék, mert 5-6 fővel nagyon hosszú)
Játékidő: 30 perc/fő (létszámfüggő)
Nehézség: nehéz
Pontszámom: 9/10 (csak a játék ára miatt nem adok neki 10 pontot)
- Plüssmesék
Kevés olyan játék van, aminek a világa ennyire beszippant és alig várom a következő alkalmat, amikor játszhatok vele. Ez a társas ilyen érzéseket hozott ki belőlem. Mondom ezt úgy, hogy a novemberi Társasjátékok ünnepén ez a játék hidegen hagyott és oda se mentem kipróbálni, mert azt hittem ez gyerekeknek való. Hát nagyot tévedtem 🙂
Ha be kéne sorolni valahova ezt a játékot, akkor ameri típusú történet vezérelt társasjáték kategóriájába helyezném.
A játékosok egy kislány plüssfigurájának bőrébe bújnak és védik a kislány álmát a különféle gonosz teremtményektől és persze a legfőbb gonosztól Krepitusztól. A játék érdekessége a mesekönyv. Ebben található meg a kilenc történet és a hozzá tartozó pályák is. (Igen, itt a pályákat nem ti rakjátok össze, hanem a könyv oldalain fognak a figuráitok mozogni) Nagyon változatos és érdekes kihívások elé állítják a játékosokat és veszélyes helyszíneken járhatunk a plüssökkel. Minden történet egy különálló kaland. Csinálhatjuk egymás után ezeket a küldetéseket, de válogathatunk is belőle. Létezik egy extra kaland a játékhoz, amit az internetről pdf formátumban le tudunk tölteni hozzá, ha kevésnek éreznék a 100 oldalas mesekönyvet 🙂
A kaland előtt minden játékos választ egy plüssfigurát és a hozzá tartozó karaktertáblát. Teletömi magát vattával (ez az életet jelképezi a játékban) és megkapja induló fegyvereit (csörgő, húsklopfoló, teáskanna stb.) és már kezdődhet is a játék. Célunk az, hogy teljesítsük a történetet és közbe a kislány alvás kártyáiból ne húzzuk fel a „Felébredt” kártyát, mert ha ez megtörténik, akkor a kislány felébred és a küldetésünk sikertelen.
A játékosok a körükben a húzózsákból 5 kockát húznak, majd a dobás után ezeknek a kockáknak a segítségével hajtanak végre akciókat (mozgás, keresés, képességpróba, vattaszerzés, távtámadás, közelharc) Ha az összes kockát felhasználták vagy passzoltak, akkor vége a körüknek és a következő játékoson a sor. Az ellenség csak speciális esetben cselekszik. Ha a zsákból a plüssökkel megegyező számú fekete kocka jön ki, akkor felbukkannak és támadnak. A történetben lehetőségünk van egy helyszínt elhagyni és egy másik helyszínre átmenni, de vigyázzunk rá, hogy nem feltétlen a következő oldalon folytatódik a történetünk!
Összegezve
Ez a játék egy varázslatos világot tár elénk. A félelmetes szörnyek és a próbatételek komoly kihívás elé állítják a plüssöket. Nem lesz egyszerű teljesíteni a csapatnak a küldetéseket.
Személyes tapasztalataim a játékkal kapcsolatban, hogy miután befejeztünk egy játékalkalmat alig bírtam kivárni a következőt. Égtem a vágytól, hogy megtudjam, vajon a következő történetben mi fog történni a plüssökkel. Egy történetet mi két-három alkalommal is játszottunk, mert elég hosszúak voltak, de ez minket egyáltalán nem zavart. Vannak elágazások a sztoriban, ami szintén érdekessé tette számomra a játékot, mert eszembe juttatta a régi kalandjáték kockázat könyveket. Az elveszettek kártyái is érdekes választás elé állítottak minket. A kockaakciós mechanika nem egy egyedi ötlet, a játékot inkább maga a történet teszi egyedivé és szerethetővé. Hátrányának azt mondanám, hogy míg egy hasonló ameriben van karakterfejlődés, itt ilyen nincs. Az új küldetésben megint a kezdő fegyverrel és meghatározott vattával indulunk. Az előző küldetésből semmit nem tarthatunk meg. A másik, hogy szerintem ez a játék nem kicsiknek való én a 8+-t felemelném, ugyanis a figurák egyrésze és a lapok is lehetnek ijesztők egy gyerek számára (például a tipegők kinézete: levágott játékbabafej pók lábakkal szerintem nem kicsiknek való 🙂 ).
Ezen kívül azonban csak magasztalni, dicsőíteni tudom a játékot, mert zseniális és magával ragadó, egyedi élményt nyújt.
Egy különleges játék egy mesés kaland, amit szerintem ne hagyj ki!
Értékelés, adatok:
Ár: kb 18.000-20.000 Ft (kicsit drága a figurák miatt)
Játékosszám: 2-4 fő (jól működik kis és nagy létszámnál is. Egy játékos irányíthat több plüssöt is, hiszen kooperatív a játék)
Játékidő: 2-4 óra (egy kaland)
Nehézség: nehéz
Pontszámom: 8/10 (az ár és az újrajátszhatóság miatt kapott 8 pontot)
- A keresztapa – Corleone birodalma
Az egyik kedvenc játékunkkal kezdeném a blog írást. Ez pedig nem más, mint „A keresztapa Corleone birodalma”. Ez azért nagyon érdekes, mert úgy fogott meg a játék, hogy a filmet nem láttam, amiből a társasjáték készült (tudom nagy bűn, de már tervezem végignézni J). Nálunk ez a játék mindig besötétedés után kerül le a polcról, bontunk a játékhoz egy üveg whiskey-t is biztos, ami biztos J háttérben pedig a Godfather soundtrack szól, hiszen így van meg a keresztapa feeling.
Minden játékosnak az a célja, hogy az általa irányított „család” legyen a legbefolyásosabb New Yorkban. A cél eléréséhez befolyást kell szereznie az egyes területeken, különböző melókat kell teljesítenie és rengeteg pénzt kell tisztára mosnia ahhoz, hogy ő legyen a maffia feje.
Indulásnak mindenki választ egy családot és megkapja a hozzá tartozó figurákat Családfőt, gengsztereket és az örökösöket is. A játék elején még nem rendelkezünk mindegyik családtagunkkal, a fordulók során bővül majd a „család”. Mindenki kap egy bőröndöt, amibe az elvégzett meló kártyákat és a tisztára mosott pénzt rejtheti. A játék öt fordulóból áll. Minden forduló körökre van osztva és a játékos a saját körében vagy lehelyezi az egyik figuráját vagy elvégez egy melót esetleg kijátssza egyik szövetséges kártyáját. Ha elfogynak a játékosnak a figurái, az adott forduló számára véget ért. Minden fordulóban megjelenik egy új helyszín is, ami számos lehetőséggel kecsegtet. A gengszterek megzsarolhatnak egy boltot. A családtagjaink pedig a hátsó bizniszekben lehetnek érdekeltek. Ha mindenki passzolt a körben ki kell értékelni, hogy egy területet melyik család szerezte meg magának. Ez azért is fontos, mert a következő körökben ő is részesül majd az adott területen szerzett javakból. A forduló végén a játékosok lefizethetnek, szövetségre léphetnek a polgármesterrel, rendőrfőnökkel vagy a bankárokkal. A „mintapolgárok” ahhoz állnak, aki többet fizet nekik. Ezt a játékosok egy licitkörrel döntik el, de a korrupcióhoz csak tisztára mosott pénzt használhatnak a játékosok, hiszen senki nem fogad el mocskos pénzt, nehogy vér tapadjon a kezéhez. 🙂
A játék végén mindenki összeszámolja mennyi pénzt sikerült neki tisztára mosnia. Az uralt területek után is pénz (pont) jár, ahogy a legtöbb meló teljesítéséért is. Az nyer, aki a legtöbb pénzt gyűjti össze.
Összegzés
A játék remekül hozza a Keresztapa érzést. Át kell taposni a másikon, hogy mi legyünk a város urai. Lesz alkalom, amikor sok emberünk lesz áldozata a hatalmi harcnak, sokan fogják a Hudson folyóban végezni, de cseppet se aggódjunk, hiszen fordulóról-fordulóra visszakapjuk az összes emberünket. Nagy az interakció szerepe a játékban, de mégis úgy éreztük, hogy ez nem befolyásolja nagymértékben a játékunkat, hiszen az akciót végrehajthatjuk azzal a gengszterrel, akit esetleg a későbbiekben felrobbantanak egy boltban. A terület elfoglalásánál érezzük majd csak hiányát. Azt azért érdemes észben tartani, hogy nem a játék balanszolt, hanem a játékosoknak kell odafigyelniük egymásra. Mindig azt érdemes gyengíteni, aki a legjobban áll. Olyan emberekkel érdemes játszani, akik ezt figyelembe veszik, mert így lesz igazán izgalmas a játék. A társas remekül működik két fővel, de játszatjuk akár öten is, hiszen minél többen játsszuk a játékot úgy jelennek meg újabb és újabb helyek, ahova az embereinket helyezhetjük.
Nekünk mindig nagy élmény ezzel a remek játékkal játszani és le is kerül a polcról szerencsére elég gyakran.
Ha tetszett a leírás, akkor mindenképp tegyél egy próbát vele, szerintem nem fogod megbánni.
Ezt az élményt kár kihagyni. 🙂
Értékelés, adatok:
Ár: kb 20.000 Ft (kicsit drága a figurák miatt)
Játékosszám: 2-5 fő (jól működik kis és nagy létszámnál is)
Játékidő: 2-4 óra (létszámfüggő)
Nehézség: nehéz
Pontszámom: 9/10 (csak a játék ára miatt nem 10 pont)
